Sokan úgy vélik, hogy az osztályzás szubjektivitásából fakadó pontatlanságot kiküszöbölhetjük, ha egyértelmű módon javítható és pontozható teszteket használunk. A tesztekről azt tartjuk, hogy pontos, ellenőrizhető eredményt adnak, és ezért jobbak, megbízhatóbbak például a feleltetésnél.
Melyek a tesztekkel kapcsolatos legalapvetőbb követelmények?
A jó teszt
• objektív (tárgyszerű), azaz nem függ a mérés tárgyán kívüli körülményektől,
• reliábilis (megbízható), azaz mások által elvégezve-kiértékelve ugyanazt az eredményt adja, (Más meghatározás szerint: a mérés akkor reliábilis, ha a megismétlése esetén a korábbival azonos eredmények születnek. Hallottam úgy is, hogy legalább az egyes vizsgált személyek eredményei legyenek egymáshoz képest azonosak az eredeti és a megismételt mérésben, de ez sokkal „lazább” feltétel és kérdéses, hogy az „egymáshoz képest” mit jelent: ugyanolyan pontszám-különbségeket, vagy ugyanolyan pontszám-arányokat, vagy csak ugyanazt a sorrendet).
• és valid (érvényes), azaz valóban azt méri, amire kíváncsiak vagyunk (Más megfogalmazás szerint: a mérés akkor valid, ha hitelesen különíti el a mért tényezőket. Ez ugyanazt jelenti.)
Valamennyien találkozhattunk már nem-megfelelő tesztekkel.
Amikor például a tesztlap nehezen olvasható gyenge másolat, ahol egy matematikai képlet tévesen olvasható; amikor a nyelvvizsgán recseg vagy túl halk a hangfelvétel, amelyet érteni kellene; amikor a rossz világítás, a kényelmetlen szék fárasztja a vizsgázót – az a mérés nem objektív!
Amikor az értékelési instrukció tág teret ad az értékelő szubjektív megítélésének; amikor nem egyértelmű, hogy egy-egy hiba milyen pont-levonást jelent és egy hiba hogyan befolyásolja az esetleges további jó (de a korábbi rossz részeredmény miatt hibás eredményre vezető) munka megítélését – az a mérés nem reliábilis!
Amikor az intelligencia-teszt egy-egy besorolásos feladatban olyan megnevezéseket használ, amely a vizsgált személyek egyik csoportjában mást jelent, mint a másikban (vagy az egyik csoportban ismeretlen); amikor a matematikai ismereteket vizsgáló teszt olyan hosszú, hogy a vizsgált korosztály gyermek-tagjai nem képesek végig figyelni rá – az a mérés nem valid!
Tesztet készíteni nemcsak külön szakma, hanem külön tudomány! Senki felelős emberről nem feltételezem, hogy hályogkovács módjára nekiállna tesztet készíteni. Ne is tegyük; mert kötetekre rúgnak a teszt-készítés módszertani ismeretei, sőt, az elkészült tesztek komoly kipróbálásának, a tesztek tesztelésének módszerei is.