Az eredeti noteszlapok Gerő Péter: Az élethelyzethez igazított tanulás című tankönyvében jelentek meg (ZMNE, Budapest, 2008)
Mérések és adatok: az igazi kutatói szőrszálhasogatáshoz az ilyen mindennapi szavakat is elő kell vennünk, hogy vajon egyformán értjük-e őket.
- Mérés: bármilyen eljárás, amelyikkel dolgokhoz, jelenségekhez, tulajdonságokhoz számokat rendelünk hozzá.
Szóval: ha egy csoport minden egyes tagjának centiméter pontossággal megmérem a testmagasságát, az mérés. Ebben a mérésben szerény személyemhez a 174-es szám tartozik. Ha a csoport minden egyes résztvevőjéhez hozzárendelem azt a számot, hogy az ő neve hány betűből áll, az is mérés. Eszerint az én „számom” a 9-es – vagy a 10-es, ha a szóközt is beleszámoljuk. Ha minden egyes személyhez hozzárendelem azt a számot, hogy az adott csoport névsorában hányadik, akkor megint más számot kapok.
Szám egyértelmű hozzárendelése: az mérés.
- Adat: ez a hozzárendelt szám.
Az adat nyilvánvalóan az elfogadott szabálytól függ. Ha a szabály más lenne, mások lennének az adatok is, ahogyan ez az előbbi példákon látható volt.
Attól, hogy valamit adatokkal jellemzünk, még semmivel nem válik jobban megismerhetővé, tudományosabbá. A lényeg abban lesz, hogy mit kezdünk ezekkel az adatokkal. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert az adatokkal jellemzett jelenséget az ember önkéntelenül „komolyabban veszi”. Főképpen, ha ábra, diagram is van hozzá…
Pedig… de hadd mutassak inkább egy példát.
Tegyük fel, hogy van egy vállalkozás, amelynek az eredményeit ezek a számok jellemzik:
1997: 5
1998: 72
1999: 211
2000: 450
Mindegy, hogy ezek a számok mit jelentenek. Még az is mindegy, hogy jót vagy rosszat. A lényeg az, hogy táblázatkezelő program segítségével elkészítem ennek a számsorozatnak a vonalas diagramját. Ezután duplán rákattintok az y-tengelyre, majd a megjelenő párbeszéd-ablakban átállítom a skála beállítását „logaritmikus”-ra. A két diagram ilyen lesz:
Ismétlem: mind a két diagram ugyanahhoz az adatsorozathoz tartozik, és semmi különbség nincs közöttük azon az egyen kívül, hogy a második diagramon az y-tengely skálázása logaritmikus.
Kétségem sincs afelől, hogy sok Olvasó egyből észrevenné az y-tengely melletti feliratból, hogy az egyik ábrán egyenlő mértékben, a másikon egyenlő arányban változnak az értékek (bár kellően apró nyomtatással, mint látjuk, ezt feltűnésmentessé lehet tenni); a kétféle ábrázolás mégis eltérő érzéseket kelthet. Csak azt akartam szemléltetni, hogy a diagram nem az adatsor elemzése, hanem csupán (mindenféleképp értékelést sugalló) szemléltetése; továbbá hogy miért vagyok bizalmatlan a diagramokkal szemben, főleg az olyan kiadványokban, ahol nem teszik melléjük a kiinduló adatok táblázatát – dehát én bolond vagyok, az epret is cukrozom ahelyett, hogy trágyáznám, mint minden hozzáértő.