Oldal kiválasztása
8. Legalább azt tudjuk, hogy mi mindent nem tudunk!

8. Legalább azt tudjuk, hogy mi mindent nem tudunk!

Vajon felül tudjuk írni a berögzült rossz mintákat?

A családi minták, otthonról hozott sémák nem csak a pénzügyeinkhez való hozzáállásunkat határozzák meg. Az egész életünket befolyásolja az örökölt sorsunk.

Vajon mitől függ az, hogy valaki a rossz mintáin tud-e változtatni? Miért van az, hogy a legtöbb ember képtelen elérni a célját, mert meg sem tudja fogalmazni azt?

A Szia, Tanár Úr adásában vendégeimmel többek között ezekről a kérdésekről elmélkedtünk.

Az epizód meghallgatása során pedig kiderül az is, hogyan befolyásolják a döntéseinket a krízishelyzetek és miként lehet felvértezni magunkat a bizonytalan jövőre nézve.

 

Lemaradtál? Itt tudod visszahallgatni a műsort:

Az adás vendége volt

  • Dr. Varga István, gyakorló szociális munkás
  • Kitanics Márk, pszichológus
  • Nyitrai András, Emberi Jogi Nevelők Hálózata tag, az Emberség Erejével Alapítvány elnöke
Legalább azt tudjuk, hogy mi mindent nem tudunk!

Kulcsgondolatok az adásból

 

“Amikor valaki krízishelyzetben van, akkor nem csak a félelem, hanem a szégyenérzet is jelen van az emberben. Főleg Magyarországon, ahol sok tabutéma van. A családi dolgokról nem igazán beszélnek az emberek.”

“A szíve szerint sem mer a legtöbb ember lépni, vagy segítséget kérni, mert úgy érzi, hogy kilóg a társadalomból, ha van valami problémája.

“Szokták mondani, hogy bevonzotta, az univerzum megadta neki. Nagyon sok szinten működnek ezek a dolgok, de nem úgy, ahogyan azt a köznyelv használja. Ha az ember sokat foglalkozik valamivel, teljesen beleássa magát, akkor arra összpontosítja az energiáit, ezért az meg is fog történni.” 

 

A Szia Tanár Úr epizódjában többek között választ kaphatsz arra, hogy:

  • Mit lehet tenni, ha valaki rossz családi mintáhat hoz otthonról? 
  • Mi az oka, hogy 90% és afölötti az esély arra, hogy a krízis ismétlődik és öröklődik?
  • Hogyan dönt a krízishelyzetben lévő ember, a krízis miatt beszűkült gondolkodással?
  • Miben segíthet „a hivatal” (az önkormányzat) és mi kell a jogosultsághoz?
  • Mennyire fektetnek hangsúlyt az iskolák a segítségnyújtásra?
  • Segítik-e egymást a krízisben lévők?
  • Aki tájékozatlan, az az ő hibája?
  • Aki tájékozott, az az ő érdeme?
  • Miért szégyenkeznek az emberek az őket ért élethelyzetek miatt?
  • Ha valakiről kiderül, hogy családsegítőhöz fordul, rossz fényt vet rájuk?
  • Milyen gyermekkori élmények hová vezethetnek?
  • Hogyan kerülhetnek ki a következő generációk a családi sémák örvényéből?
  • Hogyan tudná segíteni a rendszer a társadalmi változásokat?
  • Milyen esélyekkel indul az, aki hátrányos szociális környezetbe születik?
  • Hogyan, honnan lesz személyes célja az embernek?
  • Milyen módon lehet motiválni az embereket arra, hogy elérjék a céljaikat?
  • Mennyire determinálják a szülői példák a gyerekek életét?
  • Hogyan érdemes visszajelzést adni a másiknak?
  • Hogyan működnek az önmagukat beteljesítő jóslatok?
Legalább azt tudjuk, hogy mi mindent nem tudunk!

További linkek:

  • Ha kérdeznél a Szia, Tanár Úr! házigazdájától, Gerő Pétertől, írj a sziatanarur@geropeter.hu e-mail címre.  
  • Csatlakozz a Szia, Tanár Úr! facebook csoportba, ahol egy összetartó csapat tagja lehetsz és felteheted a további kérdéseidet ITT!
  • Ha pedig szeretnél első kézből értesülni a friss hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevélre ITT
Dr. Gerő Péter

Dr. Gerő Péter

Műsorvezető

Okeveles középiskolai tanár, okleveles programtervező. A „Multimédia az oktatásban” minőségi díj („multimédia-gyűrű”) alapítója. Fő tevékenységi és kutatási területe a felnőttkori kötetlen és önálló tanulás pedagógiája. Kidolgozója és alkalmazója az élethelyzethez igazított tanulás pedagógiai gyakorlatának.
7. Hogyan tájékozódik, aki nem tájékozódik?

7. Hogyan tájékozódik, aki nem tájékozódik?

Mennyi és milyen információ szükséges a jó döntésekhez?

Manapság szinte határtalan információ áll a rendelkezésünkre. Hogyan történhet az, hogy mégis információhiányban szenvedünk?

A jó döntések válsághelyzetben elengedhetetlenek.

De vajon mi szükséges ahhoz, hogy megfontoltan tudjunk dönteni? Mi befolyásolja a képességeinket? És vajon a velünk született adottságaink kőbe vésettek, vagy képesek vagyunk fejlődni és változni? 

Hogyan tájékozódik, aki nem tájékozódik

A „Szia, Tanár Úr” adásában beszélgetőtársaimmal Szabó Andrással és Kitanics Márkkal ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ. Reményeink szerint pedig sikerült kellő mértékű információval ellátnunk a hallgatókat a jövőbeli sikeres döntéseik meghozatalához.

Lemaradtál? Itt tudod visszahallgatni a műsort:

Az adás vendége volt:

  • Szabó András Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat Alapítvány

  • Kitanics Márk pszichológus

A Szia Tanár Úr epizódjában többek között választ kaphatsz arra, hogy:

  •  Nehéz helyzetben mi minden akadályozza a megfontolt döntéseket?

  • Az eltérő gondolkodásmód nemcsak a döntéseinkre hat?

  • Valóban befolyásolja, hogy mire figyelünk fel a bennünket érő hatások közül?

  • Milyen a beállítódásunk?

  • Mire vagyunk szocializálva?

  • Tényleg ezeken múlik a döntéseink valószínűsége?

  • Hogyan viselkedünk információhiány esetében?

  • Lehetséges, hogy „forgatókönyvek” szerint működik a gondolkodásunk?

  • Most akkor mi sem vagyunk „értelmesebbek” a mesterséges intelligenciánál?

  • Hogyan kerülhetjük el a pánik-döntést kommunikáció segítségével?

  • Nők és férfiak eltérően döntenek? 

  • Hogyan hatnak ránk a hirdetések?

Hogyan tájékozódik, aki nem tájékozódik?

További linkek:

  • Ha kérdeznél a Szia, Tanár Úr! házigazdájától, Gerő Pétertől, írj a sziatanarur@geropeter.hu e-mail címre.  
  • Csatlakozz a Szia, Tanár Úr! facebook csoportba, ahol egy összetartó csapat tagja lehetsz és felteheted a további kérdéseidet ITT!
  • Ha pedig szeretnél első kézből értesülni a friss hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevélre ITT
Dr. Gerő Péter

Dr. Gerő Péter

Műsorvezető

Okeveles középiskolai tanár, okleveles programtervező. A „Multimédia az oktatásban” minőségi díj („multimédia-gyűrű”) alapítója. Fő tevékenységi és kutatási területe a felnőttkori kötetlen és önálló tanulás pedagógiája. Kidolgozója és alkalmazója az élethelyzethez igazított tanulás pedagógiai gyakorlatának.
A gazdaságunk működése a Márka-kupakok példáján

A gazdaságunk működése a Márka-kupakok példáján

Hogyan kapcsolódnak a Márka-kupakok a gazdaságunkhoz?

Az 1960-as évek közepe táján fergeteges esemény kavarta fel a tervgazdaság unalmas kiszámíthatóságában élő társadalmunkat. A kapitalista szerencselovagok önfeledt életérzése ezúttal a Márka kupak-akcióban öltött testet: aki összegyűjtötte és valahová beküldte 50 üvegnyi Márka üdítő kupakját, az a munka nélküli meggazdagodás csillogó álmát követve abban reménykedhetett, hogy ő lesz a meghirdetett nyeremények egyikének boldog tulajdonosa.

Nagymamám és a kupakok.

Nagymamám, szegény, szintén félretette a kupakokat és sikerült is a megadott határidőre 50 darabot összegyűjtenie. Az én feladatom volt ezt elvinni valahová – talán postára: már nem emlékszem.

Nem emlékszem, mert nem tulajdonítottam fontosságot a dolognak – csak ezzel nem akartam a nagymamámat elkedvetleníteni. Soha nem mondtam el neki, hogy a kupak-akció ideje alatt az iskolában olyan ismeretre tettem szert, amely „helyretette” bennem ezt a történetet, egyben életre szóló tanulsággal szolgálva.

Az iskolában: ezzel nem azt mondtam, hogy a tanítási órán. Ismeret: ez pedig nem valamelyik tananyagot jelenti.

Márka-kupakok Szia, Tanár Úr!

Mire tanítottak a Márka-kupakok?

Az iskola büféjéről van szó, amelynek rendszeres látogatója voltam, elsősorban kedvenc édességem, a darabonként 1 forint 30 fillérbe kerülő isler miatt.

Látom ám, hogy a büfésnéni sem dobja ki a Márka-kupakokat, hanem elteszi őket. Nem tagadom: ezt önmagában is furcsának tartottam: azok a kupakok végül is nem a néni kupakjai. Aki megvette az üdítőt, megvette a (betétdíjas) üveget is, rajta a (betétdíjatlan) kupakkal: meg kellett volna kapnia. De ezt még tudomásul vettem, pedig akkor még nem is tudtam, hogy az italmérésben mindig egy milliméterrel a vonal alatt van a sör felszíne és a hentes is önmagának (vagy hiánycikkekért való cserealapnak) teszi el a legszebb húsokat. De tegyük fel, hogy a büfésnéni is így gondolkodik: akkor is, ami a büfében van, és nem megy át a vevő tulajdonába, az a büféé (illetve az azt üzemeltető cégé): az lenne a logikus, hogy amikor a kupakok összegyűlnek, azt a cég küldené be… de még ez is fura lenne, mert egy (természetesen állami) cég miért is venne részt egy másik (természetesen állami) cég nyeremény-akcióján? Az állam tenné át a nyereményt az egyik zsebéből a másikba?

Lopás, vagy nem lopás?

Dehát rendben van: végül is nem lopás, ha a néni nem dobja ki a kupakokat a szokott módon, hanem elteszi és a maga nevében beküldi őket. „Tiéd a gyár!” – szólt az akkori szlogenek egyike. „No, akkor haza is viszem” – volt erre sokak válasza. Szóval tudomásul vettem a helyzetet, bár kicsit elkeseredve, mert magamban összehasonlítottam a büfésnéni nyerési esélyét nagymamáméval, aki szorgosan rakodta egy zacskóba a kupakokat, hogy legalább egyetlenegy ötvenes készlet összegyűljön.

Ami azonban sokkolt (és erre utaltam, mint hatalmas tanulságra), az az volt, hogy a néni azért vehetett le és tehetett el rögtön minden egyes üdítőital-vásárlás után egy-egy értékes Márka-kupakot… mert… mert a büfében egyszercsak kizárólag Márka üdítőket lehetett kapni!

Ettől esett le nekem a tantusz.¹

Szóval azt láttam, hogy nem a vásárlót, a végfelhasználót, az ügyfelet érdemes bármiről is meggyőzni, bármiben is érdekeltté tenni – hanem az őt kiszolgáló Lokális Mindenhatót. Ha a büfében (az üzletláncban, a bevásárlóközpontban) ez a Márka vagy amaz a márka kapható, ha a bolt ezt teszi a kirakatba, ha az üzletkötő ezt ajánlja, ha ez van a szemmagasságban lévő polcon, akkor az akció sikeres volt: ez fog fogyni, akár eszi a vevő, a fogyasztó, a végfelhasználó, akár nem.

Így nyert a Microsoft üzleti versenyt jobb operációs rendszerek és jobb böngészők előtt: nem a vevőket, hanem a forgalmazókat állította a maga oldalára. Így viselkednek azok a gyógyszergyártó cégek, amelyek nem a vevőnek, hanem a gyógyszert felíró orvosnak ajánlanak kedvezményt; azok a cégek vagy akár pártok, amelyek nem a hirdetést, hanem a hirdető céget veszik meg – aztán a forgalmazón, az orvoson, a hirdető cégen múlik, hogy a tényleges vásárló, felhasználó, szavazó vagy bárki más érdekei hogyan jelennek meg (megjelennek-e egyáltalán) a folyamatban.

Ezzel válik főszereplővé a közvetítő.

Lehet ezt szidni vagy lehet örülni neki: ameddig a kialakult gazdasági rendszer „ezt jutalmazza”, addig ez fog működni. Vagy ami ugyanezt jelenti: aki győzni akar, vagy egyáltalán csak meg akar maradni az üdítők vagy a gyógyszerek piacán, vagy az operációs vagy a politikai rendszerek versenyében, annak ezt a folyamatot kell működtetnie – mert eszi vagy nem eszi, ő sem kap mást.²

————————

¹Darabja akkoriban 60 fillér; az utcai telefonfülkékben korlátlan időtartamú hívást lehetett kezdeni, ha az ember bedobta a tantusz nevű fémkorongot. Ha a hívás nem sikerült, mert például a hívott fél mással beszélt, akkor a telefonkagyló visszaakasztásakor a tantusz kigurult a készülékből; ha viszont a hívott fél felvette, akkor a tantusz jellegzetes csörrenéssel belepottyant a készülék belső pénz-tartályába. Innen ered a „leesett neki a tantusz” mondás: arra utal, hogy sikerült kapcsolni.

²Elnézést kérek, hogy erre az ősrégi viccre utaltam: amikor valaki a megengedett mennyiségen felüli kávét akar átcsempészni a határon. A vámnál kibontják a csomagját és megkérdezik: hát ez meg micsoda? Madáreledel a papagájom számára – feleli. Dehát a papagáj nem eszik kávét – mondja a vámos és erre érkezik a klasszikus felelet: Eszi, nem eszi – nem kap mást.

 

További linkek:

  • Ha kérdeznél a Szia, Tanár Úr! házigazdájától, Gerő Pétertől, írj a sziatanarur@geropeter.hu e-mail címre.  
  • Csatlakozz a Szia, Tanár Úr! facebook csoportba, ahol egy összetartó csapat tagja lehetsz és felteheted a további kérdéseidet ITT!
  • Ha pedig szeretnél első kézből értesülni a friss hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevélre ITT
6. Mennyit ér a pénzünk és miért nem annyit?

6. Mennyit ér a pénzünk és miért nem annyit?

Hogyan őrizhetjük meg a pénzünk értékét?

Szinte már unalomig ismételt szó az infláció, hatását pedig már a saját bőrünkön is érezzük. Napról-napra változik a termékek ára a boltokban, s ezáltal a pénzünk értéke is.

Vajon miért történik mindez? Mi lesz a folyamat vége? Mi befolyásolja egyáltalán a pénzünk értékét?

A „Szia, Tanár Úr” adásában beszélgetőtársammal, Nagy Attilával (az elemzeskozpont.hu) szakértőjével megpróbáltuk megfejteni, hogy vajon mit hoz a jövő.

Mennyit ér a pénzünk és miért nem annyit? Szia, Tanár Úr!

Elgondolkodtunk, hogy valóban szükséges-e a növekedés, amikor a termelés már meghaladja a szükségleteket. A fenntarthatatlan növekedés erőltetésével megvárjuk a katasztrófát? Ha pedig a „fejlett világ” le is áll a növekedéssel, elvárható-e ez a rosszabb helyzetben lévő régióktól is? Mindez pedig miként befolyásolja a pénzünk értékét?

Az értékes magyarázatok mellett pedig, Attila gyakorlati tanácsokat is megosztott arra vonatkozóan, mire érdemes odafigyelni, ha tudatosan szeretnénk eljárni a pénzügyeinket illetően.

Lemaradtál? Itt tudod visszahallgatni a műsort:

Az adás vendége volt:

  • Nagy Attila, az elemzeskozpont.hu szakértője

A Szia Tanár Úr epizódjában többek között választ kaphatsz arra, hogy:

  • Mit jelent az infláció?
  • Mi az a vásárlói kosár és miért nem vonatkozik valójában egyikünkre sem?
  • Mit tehetünk a tudatosabb pénzügyi tervezés érdekében?
  • Vajon mit fizetünk meg a banki szolgáltatások díjában, és a Magyarországon tevékenykedő külföldi bankok mitől olcsóbbak?
  • Mi befolyásolja a banki költségeket?
  • Miért „kell” az infláció?
  • Miért „kell” a növekedés, amikor a termelés már meghaladja a szükségleteket?
  • Milyen hatással van a klímaváltozás a gazdaságra?
  • Van-e esély megelőzni a katasztrófát vagy fejjel rohanunk a falnak?
  • Milyen tanácsokat érdemes megszívlelni a hallgatóknak?
  • Vajon lehet-e védekezni az infláció ellen?
  • Hogyan őrizhető meg a pénzünk értéke a bizonytalan gazdasági környezetben?
Mennyit ér a pénzünk és miért nem annyit?

További linkek:

  • Ha kérdeznél a Szia, Tanár Úr! házigazdájától, Gerő Pétertől, írj a sziatanarur@geropeter.hu e-mail címre.  
  • Csatlakozz a Szia, Tanár Úr! facebook csoportba, ahol egy összetartó csapat tagja lehetsz és felteheted a további kérdéseidet ITT!
  • Ha pedig szeretnél első kézből értesülni a friss hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevélre ITT
Dr. Gerő Péter

Dr. Gerő Péter

Műsorvezető

Okeveles középiskolai tanár, okleveles programtervező. A „Multimédia az oktatásban” minőségi díj („multimédia-gyűrű”) alapítója. Fő tevékenységi és kutatási területe a felnőttkori kötetlen és önálló tanulás pedagógiája. Kidolgozója és alkalmazója az élethelyzethez igazított tanulás pedagógiai gyakorlatának.
5. Pénzügyeink: járjunk a végére!

5. Pénzügyeink: járjunk a végére!

Pénzügyeink -téged is foglalkoztatnak?

A „Szia Tanár Úr” következő félévének fókuszában a pénzügyeink lesznek, az inflációtól a kriptovalutáig, az adózástól az internetes bankműveleteink biztonságáig. Habár nincs is ennél égetőbb téma manapság, az aktualitások megtárgyalásán túlmutatva arra törekszem, hogy a folyamatok mélyére ássunk és megérthessük az összefüggéseket.

Mellébeszélés nélkül.

Pénzügyeink járjunk a végére!

Szokásomhoz híven többféle véleményt is megmutatok majd, s mindezt tabu mentesen.

A felvezető részben beleshetsz a kulisszák mögé, ugyanis meghívott vendégeim különféle tanácsokkal láttak el a műsor felépítését illetően. Szeretnél témát javasolni? Netán olyan kérdésed van, ami az adásban nem hangzott el? Tedd fel bátran!

Lemaradtál? Itt tudod visszahallgatni a műsort:

Az adás vendégei voltak:

  • Fodor János, a Rádió Bézs főszerkesztője
  • Szabó András, a Civil Rádió főszerkesztője
  • Rab Árpád PhD, trendkutató

 

Pénzügyeink: járjunk a végére!

A félév során kiderül

  • Mi igaz abból, hogy a világ óriási válság felé halad?
  • Hogyan reagál az emberiség a kihívásokra: okosan előrelátó, együttműködő módon, vagy megvárva a bajt?
  • Hogyan lehet önmagunk korlátozása helyett előrelépve, nyereséggel úrrá lenni a kihívásokon: mi a Wilson-gyémánt?
  • Hogyan hat a globalizáció a versengésre?
  • Mi “az információs társadalom logikája“?
  • Igaz-e, hogy a mai termelés az emberiség szükségleteinek a másfélszerese, csak pazarlóan használjuk?
  • Mit jelentene a luxusból a jól-létbe való visszalépés?
  • Változik vagy összeomlik a civilizációnk?
  • Az értékeink megőrzése, a jövő-alkotás a döntéseinken múló folyamat: nekünk kell megőriznünk, amit fontosnak tartunk.

További linkek:

  • Ha kérdeznél a Szia, Tanár Úr! házigazdájától, Gerő Pétertől, írj a sziatanarur@geropeter.hu e-mail címre.  
  • Csatlakozz a Szia, Tanár Úr! facebook csoportba, ahol egy összetartó csapat tagja lehetsz és felteheted a további kérdéseidet ITT!
  • Ha pedig szeretnél első kézből értesülni a friss hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevélre ITT
Dr. Gerő Péter

Dr. Gerő Péter

Műsorvezető

Okeveles középiskolai tanár, okleveles programtervező. A „Multimédia az oktatásban” minőségi díj („multimédia-gyűrű”) alapítója. Fő tevékenységi és kutatási területe a felnőttkori kötetlen és önálló tanulás pedagógiája. Kidolgozója és alkalmazója az élethelyzethez igazított tanulás pedagógiai gyakorlatának.
4. Kriptovaluta: mindenkinek, minden nap? – Pénzügyi Kisokos 4. rész

4. Kriptovaluta: mindenkinek, minden nap? – Pénzügyi Kisokos 4. rész

Kriptovaluta tényleg mindenkinek?

A pénzügyeinkről szóló beszélgetéssorozat első részéből kiderült, hogy mi történhet a pénzünkkel és hol érdemes azt tárolni.

A második adásban a blokklánc rejtelmeiről rántottuk le a leplet, ezzel megágyazva a kriptovaluta témakörnek.

A harmadik részben arról beszélgettünk, hogy a sok egymásnak ellentmondó információ közül mi az, ami valóban igaz a kriptovalutákkal kapcsolatban.

Pénzügyi kisokos 4. rész

A sorozat befejező részében pedig, mintegy összefoglalásként levontuk az eddigi tanulságokat. Ezen felül pedig rendkívül hasznos, gyakorlati tanácsok is elhangoztak azok számára, akik szeretnének jobban elmélyülni a témában. Netán vannak olyan bátrak, hogy be is fektetnének.

Lemaradtál? Itt tudod visszahallgatni a műsort:

Az adás vendégei voltak:

  • Sárközi János, pénzügyi tanácsadó
  • Szabó Péter, kriptovaluta-hobbista
  • Varga István PhD, egyetemi oktató
  • Dr. Janó Dániel, a kriptovalutáról szóló Youtube csatorna vezetője
  • Rab Árpád PhD, trendkutató

 

Kriptovaluta: mindenkinek, minden nap? – Pénzügyi Kisokos 4. rész

Mit tudhatsz meg a Szia Tanár Úr Podcast adásából a kriptovalutákról?

  • Miért érdemes foglalkozni a kriptovalutákkal?
  • Mi az, amit mindenképp fontos tudni a témakörben?
  • Melyek azok a kriptovaluták, amelyek a legismertebbek?
  • Mit tanácsol egy pénzügyi szakember, ha kripto befektetésben gondolkodunk?
  • Milyen jelentéssel bír a pénztárca a kriptovaluták esetében?
  • Hogyan lehet „rendes” pénzre váltani vagy vásárolni a kripto pénzekkel?
  • Mi a különlegessége a bitcoin ATM-eknek?
  • Mi jellemző az okos szerződésekre?
  • Miért számít megbízhatóbbnak ez a rendszer, mint például a részvények?
  • Mivel érdemes próbálkozni alacsonyabb/átlagos jövedelem esetén?
  • Milyen szerepe van a mesterséges intelligenciáknak a piacon?

További linkek:

  • Ha kérdeznél a Szia, Tanár Úr! házigazdájától, Gerő Pétertől, írj a sziatanarur@geropeter.hu e-mail címre.  
  • Csatlakozz a Szia, Tanár Úr! facebook csoportba, ahol egy összetartó csapat tagja lehetsz és felteheted a további kérdéseidet ITT!
  • Ha pedig szeretnél első kézből értesülni a friss hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevélre ITT

A sorozat további részei:

A Szia, Tanár Úr! négy hangfelvételből álló Pénzügyi Kisokosának korábbi műsorai:

Mi történik, mi történhet a pénzünkkel?

Blokklánc: blöff vagy forradalom?

Annyi mindent hall az ember a kriptovalutákról…

 

Dr. Gerő Péter

Dr. Gerő Péter

Műsorvezető

Okeveles középiskolai tanár, okleveles programtervező. A „Multimédia az oktatásban” minőségi díj („multimédia-gyűrű”) alapítója. Fő tevékenységi és kutatási területe a felnőttkori kötetlen és önálló tanulás pedagógiája. Kidolgozója és alkalmazója az élethelyzethez igazított tanulás pedagógiai gyakorlatának.

Kitűzés a Pinteresten

A webhely használatának folytatásával elfogadom a sütik használatát. Részletek

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás