A Civil Rádió sorozata, a „Buborékrepesztő” célja az információs buborékok közti kommunikáció. Egymás véleményével, értékrendjével, gondolkodásmódjával egyetérteni nem kötelező; érteni nagyon célszerű.

Június 12-én 14 órától a beszélgetőtársam Szabó András, a Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat Alapítvány alapítója és titkára, egyébként szerkesztő-műsorvezető munkatársam, a Kapocs Magazin gazdája itt a Civil Rádióban.

A műsor alcíme: Mit tanulunk? Hol tanulunk? Mi- végre tanulunk?

Szabó András

Hogyan lehet jó tanulási környezetet csinálni (vajon az iskola-e a jó tanulási környezet)? Egyáltalán: mire legyen jó? MIt tanuljunk – vagyis hová kellene a tanulással eljutnunk? Tudás vagy kompetencia? Problémamegoldás vagy feladatmegoldás? Mi változott az elmúlt negyedévben; és: tartós-e a változás? 

A Civil Rádió sorozata, a „Buborékrepesztő” célja az információs buborékok közti kommunikáció. Egymás véleményével, értékrendjével, gondolkodásmódjával egyetérteni nem kötelező; megérteni nagyon is célszerű.

Gerő Péter és a Buborékrepesztő a Civil Rádióban
Május 15-én volt „A megélhetés forrásai a mókuskeréktől a teljes anyagi függetlenségig I.” műsor, ahol Czimbalmos Árpád volt a vendég. Ennek folytatása volt május 29-én és ismétlésként augusztus 7-én „A megélhetés forrásai a mókuskeréktől a teljes anyagi függetlenségig II.”, ahol Czimbalmos Árpád és Horváth Rita folytatta a témát.

Mi az aktív és mi a passzív jövedelem? Mekkora passzív jövedelem jelent teljes anyagi függetlenséget? Mit kell megtanulni a „mókuskerékből” való kilépéshez?

A Civil Rádió sorozata, a „Buborékrepesztő” célja az információs buborékok közti kommunikáció. Egymás véleményével, értékrendjével, gondolkodásmódjával egyetérteni nem kötelező; érteni nagyon célszerű.

Szurok Ádám

2020. május 1. A műsor vendége Szurok Ádám önkéntes mentőtechnikus, akivel csupa gyakorlati kérdés kerül szóba, elsősorban a koronavírus-járványról, illetve annak ürügyén általános egészségügyi, óvatossági, higiéniai témákról.

Aligha van földlakó, aki még nem lélegzett be koronavírust is: mitől nevezünk valakit „fertőzött”-nek? Véd-e a sebészmaszk, az arc elé húzott sál, a szájat takaró maszk (miközben az illető orron lélegzik)? És védenek-e ugyanezek attól, hogy mi fertőzzünk meg mást? Fertőzhet-e az, akin még „nem jött ki” a betegség? Hát az, akin nem is fog kijönni? Szabad-e kapaszkodni az autóbuszon, begépelni a kártyánk PIN-kódját? Vásárlás után kell-e fertőtleníteni a konzervdobozt, a megvett gyümölcsöt, a szatyrunkat? Melyek a gyanús tünetek; melyek a gyanúsnak tűnő, de közömbös tünetek? Mit tegyen az ember, ha kesztyű és maszk nélküli rendőr, közlekedési ellenőr igazoltatja; esetleg ő maga a rendőr, ellenőr, pénztáros, fodrász, masszőr, netán orvos, mentős? Mit tegyen az ember, ha köhög/ráköhögnek; hőemelkedést érez; eldugul az orra; nem érez szagokat és ízeket és így tovább?

A Civil Rádió sorozata, a „Buborékrepesztő” célja az információs buborékok közti kommunikáció. Egymás véleményével, értékrendjével, gondolkodásmódjával egyetérteni nem kötelező; érteni nagyon célszerű.

2020. április 17-én, pénteken 14 órától a műsor vendége Békés Zoltán, a MrSale Öltönyüzlet (https://mrsale.hu/) cégtulajdonosa és alapító cégvezetője. A műsor alcíme: Globális gondolkodás és lokális cselekvés a vállalkozások világában.

Mit jelent, ha egy vállalkozás a társadalmi hasznosságot helyezi első helyre a céljai között? Ez milyen konkrét tevékenységekben, milyen üzletpolitikában és marketingben nyilvánul meg? Hogyan térül meg a vásárlói elégedettségbe fektetett fáradság és a vásárló „hűha-élményének” az ára? Hogyan viselkedhet egy bolt a járvány idején és mi az első, a legfontosabb, amikor a vevők száma a tizedére-huszadára csökken? 

A Civil Rádió sorozata, a „Buborékrepesztő” célja az információs buborékok közti kommunikáció. Egymás véleményével, értékrendjével, gondolkodásmódjával egyetérteni nem kötelező; érteni nagyon célszerű.

2020. április 3-án, pénteken 14 órától a műsor vendége Nagy Zoltán, egy autista gyermek apukája, a http://www.nagyzoli.com/ blog gazdája.

Nagy Zoltán

A műsor alcíme: Hátrányból előny – egy okkal több a rendkívüli eredményre

Az autizmus világnapja alkalmából és ürügyén az átlagtól, a normától eltérő emberekről beszélgetünk. Mi a norma, ki a „normális”? Miben jelent előnyt, ha valaki „túlságosan” eltér az átlagtól? Lehet-e, aki semmilyen szempontból nem „más”? Egyik szempontból hátrány, másikból előny? Hogyan tanul, hogyan tanítható az, akinél a szokásos módszerek kevésbé hatékonyak? Lehet, hogy a Nagy Zoltán és munkatársai által végzett, a  videón látható robot a megoldás?