Oldal kiválasztása
13. Vállalkozó vagy cégtulajdonos – nem ugyanaz!

13. Vállalkozó vagy cégtulajdonos – nem ugyanaz!

 

A Szia Tanár Úr Podcast korábbi adásaiban arról volt szó, hogy a vagyon nem jelent önmagában anyagi biztonságot. Ami biztonságot nyújt az a rendszeres pénzforgalom.

Arról hogyan juthatunk jöveledelemhez, már beszéltünk. Arról is, hogy milyen sajátosságai vannak az önfoglalkoztásnak és a vállalkozói létnek. A mai adásban ezt a témát boncolgatjuk tovább.

Általában kétféle dologra szerződhet valaki. Egy tevékenységre, vagy valamilyen eredmény elérésére. Az egyik megvalósulhat alkalmazottként, a másik pedig inkább a vállalkozókra jellemző.

Vállalkozó vagy cégtulajdonos – nem ugyanaz!

Mi a pontos különbség a kettő között? Hogyan oszlanak el a felelősségi körök? Milyen sajátosságai vannak a vállalkozás indításnak? Az adásból kiderül.

Lemaradtál? Itt tudod visszahallgatni a műsort:

 

Az adás vendége volt:

  • Himer Csilla, a Karson Consulting mikrovállalati üzletágvezetője

 

Kulcsgondolat az adásból:

 

„A vállalkozó sokszor egyszemélyes hadsereg. Ő a tulajdonos, a menedzser, a marketinges a pénzügyes, az értékesítő…attól függ melyik sapka van rajta. Borzasztó tudathasadásos állapot tud lenni, amikor ezek egy fejben összevesznek.”

„Sokan nem számolnak azzal a vállalkozás indításakor, hogy egy vállalkozást elindítani és fejleszteni valójában mivel jár. Ez is egy tanulási folyamat, jó ha van olyan mentorunk, aki már előttünk jár a vállalkozói úton.”

„Ha egy jó mentor nem elérhető a közelben, akkor a vállalkozás indítás költségeibe tervezzük bele azt is, hogy egy tanácsadóhoz fordulunk. Így könnyen kiderülhet, hogy az ötletünk működőképes és piacképes-e.”

 

Vállalkozó vagy cégtulajdonos – nem ugyanaz!

 

A Szia Tanár Úr epizódjában többek között választ kaphatsz arra, hogy:

  • Mi lehet a jövedelem négyféle forrása?

  • Mi a különbség az alkalmazotti/vállalkozói tevékenység és felelősség között? 

  • Miben más az önfoglalkoztatás és a cégalapítás? 

  • Mit jelentenek a következő fogalmak: alkalmazott, beszállító, alvállalkozó? 

  • Megállhat-e egy vállalkozás az önfoglalkoztató, egyéni vállalkozói („egyszemélyes hadsereg”) szinten?

  • Kiszállhat-e egy cégtulajdonos a cég tevékenységéből?

  • Melyik az az MLM hálózat, amihez nyugodt szívvel csatlakozhatunk? 

  • Mik az MLM hálózatok buktatói?

További linkek:

  • Ha kérdeznél a Szia, Tanár Úr! házigazdájától, Gerő Pétertől, írj a sziatanarur@geropeter.hu e-mail címre.  
  • Csatlakozz a Szia, Tanár Úr! facebook csoportba, ahol egy összetartó csapat tagja lehetsz és felteheted a további kérdéseidet ITT!
  • Ha pedig szeretnél első kézből értesülni a friss hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevélre ITT
Dr. Gerő Péter

Dr. Gerő Péter

Műsorvezető

Okeveles középiskolai tanár, okleveles programtervező. A „Multimédia az oktatásban” minőségi díj („multimédia-gyűrű”) alapítója. Fő tevékenységi és kutatási területe a felnőttkori kötetlen és önálló tanulás pedagógiája. Kidolgozója és alkalmazója az élethelyzethez igazított tanulás pedagógiai gyakorlatának.
12. Milyen lehetőségei vannak annak, akinek nincsenek lehetőségei?

12. Milyen lehetőségei vannak annak, akinek nincsenek lehetőségei?

 

A Szia Tanár Úr Podcast korábbi adásaiban beszélgettünk arról, hogy ha valakinek vannak megtakarításai, milyen módon tudja azokat befektetni.

Ha van akkor, mennyit ér a pénzünk, és honnan érdemes tájékozódni a pénzügyeket illetően.

Ha nincs, akkor hogyan érdemes elkerülni az adósságcsapdákat, honnan lehet jöveledemhez jutni és milyen munkavállalói forma milyen embertípusok számára testhezálló.

Milyen lehetőségei vannak annak, akinek nincsenek lehetőségei?

A mai adásban pedig arról lesz szó, hogy mit tehetnek azok az emberek, akik a legkilátástalanabbnak tűnő helyzetben vannak. 

Hová fordulhatunk, ha kicsúszik a lábunk alól a talaj? Mit tehet az, akinek nincs jövedelme? Hogyan tudunk egymáson segíteni, és miként foghatunk össze társadalmi szinten?

Takács Attila, a Menhely Alapítvány munkatársaként, gyakorlati példákat és történeteket láttatva mesél arról, milyen módon lehet kiemelkedni azokból az élethelyzetekből is, ahonnan látszólag már nincs kiút.

Lemaradtál? Itt tudod visszahallgatni a műsort:

 

Az adás vendége volt:

  • Takács Attila, a Menhely Alapítvány munkatársa 

 

Kulcsgondolat az adásból:

 

“Vannak olyan probléma halmazok, amelyek úgy viselkednek, mint a dominósor. Halmozódnak, halmozódnak és egyszer csak kezelhetetlenné válnak és eldőlnek.

A többség akkor ismeri fel, hogy baj van, amikor már késő. A hajléktalanok esetében például mikor már megkapják a kilakoltatási végzést.”

Egy felnőtt ember számára iszonyúan kínos érzés lehet segítséget kérni, mégis fontos, mert ha nem tesszük meg az olyan, mintha ejtőernyő nélkül ugranánk ki egy repülőgépből.”

Soha nem szabad feladni! Minden helyzetben meg lehet találni azokat a segítőket és az apró lehetőségeket, amelyek abban segítenek, hogy napról-napra könnyebb legyen.” 

“A sültgalamb, az nem repül az ember szájába, de van sültgalamb. Meg kell találni a galambot és meg kell sütni, és akkor utána van sültgalambunk. Amikor az ember nagyon mélyre kerül, akkor nem finnyáskodhat, akkor nincs olyan, hogy jaj, ezt én most nem akarom, jaj, én most ehhez nincs kedvem. Ezt felejtsük el azonnal! Mindent meg kell fogni, minden lehetőséget az utolsó fillért is. Ami iszonyú nehéz sokszor, de mégis küzdeni kell azért, hogy valahogy talpon maradjunk.”

Milyen lehetőségei vannak annak, akinek nincsenek lehetőségei?

 

A Szia Tanár Úr epizódjában többek között választ kaphatsz arra, hogy:

  • Mit tegyen az, aki olyan helyzetben van, hogy megtakarításai nincsenek, a jövedelme pedig a megélhetésére is csak alig elég, ha elég egyáltalán?
  • Kikapaszkodni nem könnyű; bajba kerülni viszont nagyon. Miről vehetjük észre a kezdődő bajt?
  • Milyen a világ annak a szemével nézve, aki krízishelyzetben van?
  • Mit kellene tanítani az iskolában, hogy fel legyünk készülve az életünk kézbentartására?

További linkek:

  • Ha kérdeznél a Szia, Tanár Úr! házigazdájától, Gerő Pétertől, írj a sziatanarur@geropeter.hu e-mail címre.  
  • Csatlakozz a Szia, Tanár Úr! facebook csoportba, ahol egy összetartó csapat tagja lehetsz és felteheted a további kérdéseidet ITT!
  • Ha pedig szeretnél első kézből értesülni a friss hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevélre ITT
Dr. Gerő Péter

Dr. Gerő Péter

Műsorvezető

Okeveles középiskolai tanár, okleveles programtervező. A „Multimédia az oktatásban” minőségi díj („multimédia-gyűrű”) alapítója. Fő tevékenységi és kutatási területe a felnőttkori kötetlen és önálló tanulás pedagógiája. Kidolgozója és alkalmazója az élethelyzethez igazított tanulás pedagógiai gyakorlatának.
11. Az önfoglalkoztatástól a céges profitig

11. Az önfoglalkoztatástól a céges profitig

 

A Szia Tanár Úr Podcast előző adásában az aktív jövedelemforrásokkal foglalkoztunk. Feltérképeztük továbbá hogy kinek való az alkalmazotti lét és miként válhat valaki vállalkozóvá. 

A mai adásban az önfoglalkoztatás és a vállalkozói lét rögös útjain kalauzol el minket két tapasztalt szabadúszó, és már rögtön az epizód elején egy félreértés tisztázására kerül sor.

Az önfoglalkoztatástól a céges profitig

Mi valójában a vállalkozás és mi nem az? A tevékenység vagy a jogi forma a meghatározóbb? Milyen törvényszerűségek azok, amik minden vállalkozóra vonatkoznak? Egyáltalán mi számít sikeresnek ezen a területen? 

A gyakorlati tapasztalatok megosztása mellett ezekre a kérdésekre is válaszoltak a beszélgetőtársaim.

Lemaradtál? Itt tudod visszahallgatni a műsort:

 

Az adás vendégei voltak:

 

Kulcsgondolat az adásból:

„A vállalkozás sikerességének nem az egyetlen kritériuma a nyereségesség. Egy sikeres vállalkozás amellett, hogy eléri a kitűzött célját, értéket is teremt.”

Az önfoglalkoztatástól a céges profitig

 

A Szia Tanár Úr epizódjában többek között választ kaphatsz arra, hogy:

  • Mi a különbség az alkalmazotti és a vállalkozói tevékenység, lehetőségek és felelősség között?
  • Hogyan változik mindez, amikor a vállalkozónak alkalmazottai is vannak?
  • Melyek a sikeres vállalkozás tulajdonságai: miről lehet a sikeres vállalkozást felismerni?
  • Jobbítás vagy jövedelem?
  • Lehet-e nulla befektetéssel vállalkozást indítani – és mi történik azzal, aki ezt elhiszi?
  • Valóban a női vállalkozókra jellemző a „nullával indulás”?
  • Van-e olyan termék, olyan szolgáltatás, amelyik mindenkinek szól?
  • Mi a különbség a tulajdonos és a menedzser között?

További linkek:

  • Ha kérdeznél a Szia, Tanár Úr! házigazdájától, Gerő Pétertől, írj a sziatanarur@geropeter.hu e-mail címre.  
  • Csatlakozz a Szia, Tanár Úr! facebook csoportba, ahol egy összetartó csapat tagja lehetsz és felteheted a további kérdéseidet ITT!
  • Ha pedig szeretnél első kézből értesülni a friss hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevélre ITT
Dr. Gerő Péter

Dr. Gerő Péter

Műsorvezető

Okeveles középiskolai tanár, okleveles programtervező. A „Multimédia az oktatásban” minőségi díj („multimédia-gyűrű”) alapítója. Fő tevékenységi és kutatási területe a felnőttkori kötetlen és önálló tanulás pedagógiája. Kidolgozója és alkalmazója az élethelyzethez igazított tanulás pedagógiai gyakorlatának.
10. Foglalkoztatás és önfoglalkoztatás

10. Foglalkoztatás és önfoglalkoztatás

Vállalkozni vagy nem vállalkozni? Ez itt a kérdés. 

Vajon mit jelent az önfoglalkoztatás?

A Szia Tanár Úr Podcast korábbi adásaiban sok szó esett már arról, hogy mi minden befolyásolja a pénzügyi döntéseinket, hogyan és milyen forrásokból érdemes tájékozódni a témakörben. Választ kaptunk arra, hogy mennyit ér a pénzünk valójában ebben a gazdasági környezetben és érdemes-e adósságba vernünk magunkat ha szorul a hurok.

Ahogy már korábban elhangzott a biztonságos jólét alapja nem a vagyon, hanem a pénzforgalom. 20 lottónyertesből 3 az, akinek 3 év után még van valami a vagyonából.

Foglalkoztatás és önfoglalkoztatás

Hogyan lehet a leghatékonyabban jövedelemhez jutni? Mi a pénzügyi biztonság titka?

Ezekre a kérdésekre kerestem a választ vendégeimmel, akikkel a HVG állásbörze állásközvetítő standjánál készítettem interjúkat. Hiszen munkaerő közvetítőként széleskörű ismeretekkel rendelkeznek az álláspiacról és a munkavállalói szokásokról.

Az adásban többek között arról beszélgettünk, hogy kinek való az alkalmazotti lét és milyen szempontok szerint érdemes elhelyezkedni? Mikor érdemes vállalkozóvá válni? Egyetemistaként pedig érdemes-e gyakornoki munkákat vállalni?

Lemaradtál? Itt tudod visszahallgatni a műsort:

 

Az adás vendégei voltak:

Kulcsgondolatok az adásból:

A fix, biztos állás még mindig jobb választás, mint bármi újba belevágni ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben. Kivéve, ha olyan tudás van a vállalkozó birtokában, ami befoltoz egy piaci rést.”

Az alkalmazottként szerzett negatív élményeket nem szabad általánosítani. Minden céges kultúra más és minden cég máshogy áll a munkavállalókhoz, érdemes több helyen próbálkozni. Ha pedig úgy érezzük, hogy ezt jobban tudnánk csinálni, akkor vállalkozni.”

„Sok esetben a cégek azért alkalmaznak gyakornokokat, hogy később megtartsák őket, mint munkavállaló. Utánpótlásként is tekintenek a gyakornokokra, hiszen a cégnek megéri, hogy nem kell újra betanítani egy új alkalmazottat.”

„A kezdő vállalkozások több, mint a fele megbukik az első félévben. Azt, hogy hogyan kell egy vállalatot vezetni, a jogi hátteret, szakmai tapasztalatokat munkavállalóként is meg lehet tanulni és később kamatoztatni a vállalkozás során. Érdemes lehet a vállalkozói lét előtt alkalmazottként is tapasztalatot szerezni.”

Foglalkoztatás és önfoglalkoztatás

A Szia Tanár Úr epizódjában többek között választ kaphatsz arra, hogy:

  • Mit jelent „kölcsön-munkaerőnek” lenni?
  • Milyen szempontok alapján keresnek az álláskeresők bel- vagy külföldi munkát?
  • Mire lehet egy gyakornoki munkavállalás?
  • Melyek az önfoglalkoztatóvá válás első kérdései?
  • Mi az elsődleges és másodlagos célcsoport és mit kell tudni róla?
  • Milyen a hatékony, elérhető piackutatás?
  • Mi lehet egy termék, egy szolgáltatás egyedi megkülönböztető tulajdonsága?
  • Mit jelent „az elvárton túl” módszer?

További linkek:

  • Ha kérdeznél a Szia, Tanár Úr! házigazdájától, Gerő Pétertől, írj a sziatanarur@geropeter.hu e-mail címre.  
  • Csatlakozz a Szia, Tanár Úr! facebook csoportba, ahol egy összetartó csapat tagja lehetsz és felteheted a további kérdéseidet ITT!
  • Ha pedig szeretnél első kézből értesülni a friss hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevélre ITT
Dr. Gerő Péter

Dr. Gerő Péter

Műsorvezető

Okleveles középiskolai tanár, okleveles programtervező. A „Multimédia az oktatásban” minőségi díj („multimédia-gyűrű”) alapítója. Fő tevékenységi és kutatási területe a felnőttkori kötetlen és önálló tanulás pedagógiája. Kidolgozója és alkalmazója az élethelyzethez igazított tanulás pedagógiai gyakorlatának.

9. Jó adósság, rossz adósság

9. Jó adósság, rossz adósság


Valóban ördögtől való dolog a hitel, vagy jól is fel lehet használni?

 

Az előző adásban a krízisben lévő emberekről esett szó, valamint arról mit lehet tenni ilyen helyzetben és mennyire befolyásolják a viselkedésünket a családi, társadalmi minták.

Mint ahogy az korábban elhangzott, sok családot a hitelek, adósságok halmozása taszított krízisbe. A Szia Tanár Úr Podcast ezen epizódjában ezt a kérdéskört vizsgáltuk meg tüzetesebben a beszélgetőtársaimmal.

Milyen csábító megoldásokat kínálnak a hitelek a pillanatnyi zavarok rendezésére? Mire érdemes figyelni hitelfelvétel előtt? Mit jelent valójában a gazdagság és az anyagi biztonság?

Az epizód során – sok más hiánypótló információ mellett – ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz!

Lemaradtál? Itt tudod visszahallgatni a műsort:

Az adás vendégei voltak:

  • gyakorló, levelező tagozatos szociális munkások
  • Dr. Sárfalvi Krisztina és Lendvai Zsolt (a Cashflowklub tulajdonosai és működtetői)
Jó adósság, rossz adósság

 

Kulcsgondolatok az adásból:

 

„A krízisben lévő emberek azért döntenek sokszor rosszul, mert nem áll rendelkezésükre a megfelelő információ és nem tudnak logikusan gondolkodni.” 

A bank nem a barátod. A bank egy üzleti partner lehet és úgy is kell kezelni.”

„Van olyan lélektani hatás, hogy amikor az ember megkapja a hitelt, akkor úgy érzi, mintha az övé lenne az a pénz és nem gondol arra, hogy azt egyszer vissza is kell fizetni.”

„A gazdagság az, ha megvan az a jövedelem, amivel el lehet érni a saját kitűzött célokat és az ember azzal tud mellette foglalkozni, amivel szeretne.”

A Szia Tanár Úr epizódjában többek között választ kaphatsz arra, hogy:

  • Mit nem tud az, aki krízishelyzetbe kerül?
  • Milyen jelentéssel bír a hitel az adós számára?
  • Mikor érdemes hitelt felvenni és mikor bizonyul rossz döntésnek?
  • Mit jelent a hitel egy család és egy vállalkozás számára?
  • Mit tanulunk a témáról az iskolákban?
  • Vajon garantálja-e a lottónyeremény az élethosszig tartó jólétet?
  • Miből származhat a jövedelem, pénzforgalom?
  • Miért veszélyes a fogyasztási hitel?
  • Mi a különbség az aktív és a passzív jövedelem között?
Jó adósság, rossz adósság

További linkek:

  • Ha kérdeznél a Szia, Tanár Úr! házigazdájától, Gerő Pétertől, írj a sziatanarur@geropeter.hu e-mail címre.  
  • Csatlakozz a Szia, Tanár Úr! facebook csoportba, ahol egy összetartó csapat tagja lehetsz és felteheted a további kérdéseidet ITT!
  • Ha pedig szeretnél első kézből értesülni a friss hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevélre ITT
Dr. Gerő Péter

Dr. Gerő Péter

Műsorvezető

Okeveles középiskolai tanár, okleveles programtervező. A „Multimédia az oktatásban” minőségi díj („multimédia-gyűrű”) alapítója. Fő tevékenységi és kutatási területe a felnőttkori kötetlen és önálló tanulás pedagógiája. Kidolgozója és alkalmazója az élethelyzethez igazított tanulás pedagógiai gyakorlatának.

Kitűzés a Pinteresten

A webhely használatának folytatásával elfogadom a sütik használatát. Részletek

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás